Szóval, ha egy lett házibuliba mész: legyél pontos (én azért elmondtam, hogy nálunk illik késni. Hát náluk nem :D), és ha vmi ajándékot viszel, jó esetben is csak egy puszira számíts, ne kettőre. De jellemzőbb csak a mosolygás köszönetképpen. Rengeteg kaja volt, többek között lazac, fekete kenyérrel, erőleves, pirogiszerűség, rengeteg zöldség felvágva, mandarin, süti fagyival...
Zane aranyos volt, elég sokat fordított, meg Edite is hajlandó volt angolul beszélni velem. Úgyhogy nem éreztem magam kívülállónak, csak kicsit. Aztán el kezdtem játszani Zane 3 éves unokaöccsével, aki csak oroszul tud, uh a kto eta, szpaszíva szavakkal variáltam a beszélgetésünket :D
Ja, és kiderült, hogy jelenlévők közül is látták egy páran a magyar imázs/gasztro műsort. Nekik is tetszett a mangalica.
És hogy ne maradjatok vizuális ingerek nélkül. Ezt még tegnap fényképeztem:
Ez a könyvtáruk. Ez egy mondabeli üveghegyet jelképez.
Visszavittem a céges gépet a cégnek, így csak a sajátommal tudtam fényképezni. Nem jön át annyira, hogy mennyire baljóslatú felhők jöttek. De aztán persze nem esett hó, meg semmi.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése