Tagnap Annával hajnalok-hajnalán (értsd hn8-kor) nyakunkba vettük a várost, és vásárolni mentünk A Spárba. Mert fantasztikus leárazások voltak/vannak, és mi mást tehetne egy valamire való diák, mint ilyenkor kihasználni az alkalmat, és 4.16 Eurot megspórolva bevásároljon az elkövetkezendőkre. (Ezt a 4.16 Eurot nem a légből kaptam, a blokkon is megjelenik, hogy tudatosítsa bennünk, hogy milyen jól jártunk.) DE! Nincs vége a történetnek! Olyan leárazások voltak, amiről még a Spar sem tud. Ugyanis, kitaláltam, hogy "ó, hát ez nagyszerű, akkor veszek 12 doboz narancslevet, hiszen megspórolhatok vagy 12 Eurot!". Ennek megfelelően le is emeltem egy karton narancslevet a narancslé-piramisból. Mikor egy fél-háromnegyed óra múlva a fizetésre került a sor, gondolván, hogy nem kockáztatok meg egy közepes erősségű sérvet, csak egy narancslevet tettem a szalagra, mondván, majd beszorozza a pénztáros kisasszony 12-vel. Sőt, még a kedvezményre jogosító cetlit is a marákba nyomtam! Gondolom, már sejtitek, hogy hova fog kilyukadni ez a történet: bizony, 12 doboz narancslevet 1 áráért hoztam el! De nem volt szándékos, eskü! A Spar-csoport tagjainak vígasztalására mondom, hogy a tonhalas salátámat viszont teljes áron adta...
Hát, így mulat egy magyar diák Bécsben! ;)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése