Bölcsek köv(ér)e

A mai nappal vége a nyelvtanfolyamnak, sajnos. Sajnos, mert azt hiszem ezen a szinten meg fog rekedni a nyelvtani jártasságom, valamint az írásbeli ismeretességemnek is innen már csak lejtmenete van... (Vagy ne fessem az ördögöt oda, ahova nem kéne?) Azonban, erre a 3 hetes rogyózásra (ezt most tanultam :*) még jegyet is kaptunk (hiszen 4,5 kredit jár érte). Ki kíváncsi, hogy hányast kaptam? Kezeket a magasbaaaa! Azt hiszem, bátran kimondom: egyest ilyen érdemtelenül még sosem kaptam. És ennyire sosem örültem még neki. Azért nehéz lesz ezt megszokni, hogy ezentúl az egyesre kell hajtani...

Ez az eredmény eltörpül ahhoz a felfedezéshez képest, amit ma tettem: az év minimum 17 hónapból áll! Erre akkor kellett rádöbbenem, amikor megvettem magamnak a szemeszter bérletet! Csakhogy lecsekkoljam, hogy tényleg olvastok, újabb játék: Ki tudja nekem megmondani, hogy miért állhat az év 17 hónapból? :) 

És ma gourmélkodtam: Patrickkal ebédeltem, nos vmi távol-keleti étkezdében. Ettünk sushit meg miegymást. A miegymást ne kérdezzétek, mert nem tudom mi az. Sajnálom, de Anna paprika levese jobban ízlett...

És emígyen mellékelek egy képet, még jó múltkoriban készült:

Patrickkal

Délután kipihetem magam, aludtam egy kicsit. És keszülök az esti "partyra". A franciák szerveznek vmit, aztán ellátogatok oda, hátha móka és kacagás lesz. Na jó, most más épületes nem jut eszembe, hát akkor puszik!