Zu Hause

Jaj, kedveseim, nagyszerű hosszú hétvégét tudhatok magam mögött, köszönöm szépen nektek! Nagyon jó volt haza menni, és otthon lenni! Annyira olyan volt, mintha csak 2 nap erejéig nem láttuk volna egymást, nem éreztem, hogy bármi fontosból kimaradtam volna, olyan volt, mintha még mindig az életetek részét képezném :P Nagyon pihentető volt, tényleg hálás vagyok!

De, akkor egy pár szóban a mai napról: egyet leszögezhetek: hogy én már semmit sem éretek :) Egyetlen nyamvadt tervezős tárgyat akarnék felvenni, de nem mondom, hogy próbálkozásaimat siker koronázná... (Most egyelőre maradjunk ennyibe, abban a naív hiszemben élek, hogy csütörtökön némileg világosabb lesz előttem minden, ugyanis akkor lesz eligazítás erasmusos tájépítészeknek.)

És meg volt az első Einführungom!!! A tőlünk boldogabb országban felvállaják az első órák képlékenységét, és külön nevet adományoznak neki, mint Einführung. Mégis, azt állítom, hogy kurtasága ellenére nagyon kis kompakt, összeszedett, igényes órának lehettem tanúja, vagy 120 másik diákkal... Ez a Städtebauliche Raumanalyse und Gestaltung az itteni BSc-s "tájépítészeknek" lett meghirdetve, 2. féléves tantárgy. Úgyhogy merem remélni, hogy lemosom őket a pályáról! :)  (És mégis: kacárkodom a gondolattal, hogy Településtervezésnek ezt majd elsütöm...) Kis 5 fős csoportokba lettünk beosztva, én egy másik erasmusos lánnyal vagyok együtt (a lett Zanával) meg három, nálam 5 évvel fiatalabb osztrák lánykával. Jövő órán modellezni fogunk, úh juhi! Szerencsére Zanának már van némi tapasztalata benne (4 éves építész), úh nem kell feltétlen a Steffiékre hagyatkozni. (Viccen kívül, valóban Steffinek híjják egyikőjüket... Ez a név engem mindenhol megtalál :))

Ma ennyi érdekesség történt. Holnap korán kelek, mert az utolsó lehelettel is kűzdök a Projekt 3-ért. De miután Csaba elmesélte nekem a tárgyelismertetési viszontagságait, azóta nem is vagyok annyira übermotiválva a témát illetőleg. Sajnálom.

Puszik nektek!