Latgale

Múlt hét kedden-szerdán Latgalében voltunk műemlékeket, ill. potenciális műemlékeket felmérni. Latgale kicsit más történelmet járt be, mint Lettország többi része: 1561-1772 lengyel uralom alatt volt (többiek továbbra is német lovagrendek uralmát nyögték). Továbbá a területen vallásszabadságot hírdettek, így igen diverz népesség alakult ki az évszázadok során, aminek még ma is láthatjuk nyomait. Mindenesetre a jelenlegi Lettországban SzSzB és BAZ megye szerepét tölti be, a legkeletibb, legszegényebb, legnagyobb munkanélküliségi rátával bíró terület ez. Ami nekem kívül állóként feltűnt, hogy mintha a földművelés/állattartás itt szélesebb körben lenne elterjedve. Kristaps (kolléga, nálamnál fiatalabb srác :)) azt mondta, hogy hivatalosan Zemgale az agrár megyéjük, mert ott vannak a legjobb földek. De nekem tényleg úgy tűnt, hogy mindenhol máshol, ahol eddig jártam tényleg csak erdőkkel találkozom, itt meg azért voltak legelésző bocik, gurigába tekert széna-szalma... (Sajnos nem voltam elég gyors, így ezeket nem tudtam lefényképezni a kocsiból). Mondjuk az is igaz, hogy Zemgaléban nem jártam túl sokat eddig. Na, de elég az okoskodásból, jöjjenek a képek!

Még csak ezt gyorsan beillesztem, hogy lássátok miről beszélek.

Na tessék, mégis van egy képem a földekről. Egyébként nem tudom, mennyire jön át a képekről, de vmi hihetetlen fények voltak, tök jó kedvem kerekedett tőle.

Főszerepben: Buksi

és Herold.

Én életemben először láttam ilyet élőben, hogy egy macska megkerget egy kutyát. Pedig itt pont ez történt. De mondjuk Heroldra elég csak ránézni, és nem csodálkozunk ezen.

Adamovai tó. Ja, Latgalében sok tó van, elég jól is néznek ki.

És az emlékmű. Sajna nem túl sokat fordítottak nekem, meg amikor kérdeztem a fiatalokat, ők nem mindig tudtak válaszolni, úh nem igazán tudom, hogy mit csináltunk ebben a két napban. De biztos fontos volt ide eljönni és lefényképezni ezeket a dolgokat.

És a következő állomás Lobvorzsu. 

Ez az udvarház.

Részlet.

Ő Kristaps :)

Tájképi kert

Ez már nem része a kertnek (ha jól tudom), de elég királyság, nem?

Itt az a projekt, hogy az udvarházat kiveszik az oltalom alól, hátha akkor vki fenntartja a kertet... Izé, na. Én úgy látom, hogy hajlamosak sok mindent védelem alá vonni, viszont ha a tulaj szeretne vmit csinálni a műemlékkel, akkor elég megengedőek... Végülis ezt a magatartást is megértem, csak félek, hogy ezzel elcsépelik a műemlék fogalmát. Aztán a malnavasi kollégiumban szálltunk meg, ahol két önkormányzati képviselő szles helyi üzletemberek megkínáltak minket a helyi vodkával, smakalkaval. Cukorrépából csinálják!!! De nagyon jó minődégű pia volt, mert az elfogyasztott mennyiség ellenére sem lettünk rosszul :) Másnap reggel hideg, de annál szebb időnk volt. Bizonyítom képekkel.

A vue.

Wow, nem?

A kollégium.

Kollégium hátulról.

Mindjárt mondom miért érdekes ez az ajtó.

Ő a rangidős műemlékes, ő adja nekem az AutoCades térképeket.

Medvetalp, amit a szovjet érában telepítettek, azóta invazív növény (ugyanaz a sztori mint a gyermekláncfűnél). Ez itt Márta. Nagyon közvetlen, nagyon cuki.

Vörösfenyő (félve írom le, de sztem az) 

És az ok, hogy miért érdekes az ajtó:

https://www.youtube.com/watch?v=NFfEsRnGcaA

Hát ezért érdekes Malnavas és különösképpen az ajtó. 1941 nyarán a németek nácik sec-perc alatt elfoglalták a Balti-államokat, és mielőtt Oroszország felé vették útjukat erőt demonstráltak itt, Malnavasban.
Következő állomásunk Luznavas volt. Itt asszem az a terv, hogy most egy komplexumként védett udvarház-kert kombót különszedni, és kettőként védeni. Ne kérdezzétek, nem értem.

Az udvarház.

Szukcesszió az egykori kosárpályán.

Tájképi kert 1.

Tájképi kert 2.

Tájképi kert 3.

Egyébként elég érdekes volt látni, hogy a szovjet időkben (hú, nagyon utálják az oroszokat, képzelhetitek!) mennyire eltalálták, hogy hol kell építkezni: a parkban lépten-nyomon volt egy-egy blokk ház... És ezzel véget is ért a latgalei kaland! (Illetve a következő posztban még visszatérek egy kicsit ide.)